Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e évszázadok óta a gyümölcsfák oltásának, szemzésének napja a Kárpát-medencében. Hogy miért? Az időjárás már megbízhatóan tavaszi, nem várhatóak kemény fagyok - legalábbis a globális felmelegedés előtti évszázados megfigyelések értelmében. A keresztény hagyomány szerint Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust - a magyarság számára ez a nap áldott voltát és a termékenység vonzását jelentette.
A néphagyomány Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához több rétegű tartalmat kacsol. Szűz Máriára mint a magyarság védőszentjére gondol a Kárpát-medence lakossága évszázadok óta. A Patrona Hungarie - a Magyarok Nagyasszonya - napja októberben magyar egyházi ünnep is. Szent Istvánhoz köti a hagyomány: az első keresztény magyar király halála előtt, 1038 augusztus 15-én e szavakkal ajánlotta Mária oltalmába országát:
Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.
A magyarság kötődése Máriához ezért nagyon különleges - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja is egyedi hagyomány nálunk. Az ünnep korábbi nevei: Testfogadó Boldogasszony; Asszonyunk, Szűz Máriának szeplőtelen foganatja; Boldogasszony fogadása.
A teljes keresztény kultúrkörben a hagyomány szerint március 25-e az Angyali Üdvözlet napja - ezt egyszerűen a születés időpontjából számolták vissza. A hit szerint Szűz Mária ekkor fogadta méhébe Jézust.
A magyarság analógiás mágia alkalmazásával arra jutott, hogy a nap különösen áldott kell legyen a termékenységgel kapcsolatos tevékenységeket illetően. A gyermekre áhítozók e napon kell hogy szorgoskodjanak - és az ezen a napon oltott/szemzett gyümölcsfák is mind áldottak és megerednek. A néphit szerint az ekkor oltott fát nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki levágja, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Az ilyen fa kivágása egyenértékű bűn az emberöléssel.
Az Ipoly vidéki falvakban úgy tartották, hogy ha letörne az ilyenkor frissen oltott fa ága, abból szerencsétlenség származik - így még a széltől is óvták ezeket az oltványokat. Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején megrázták a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Csíkban az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötöttek. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kiment a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelölte meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.
Időjárásjóslás is kapcsolódik a naphoz. Az Ipoly menti falvakban úgy tartják: „Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”.
Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon viszont a békákat figyelik. Ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz. Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján már nincs hó a vetéseken. Azt tartották, hogy a derült idő Gyümölcsoltó Boldogasszony napján bő termést jósol.
Imádságos Nap
Temesvári Pelbártnál olvasható az a ferences-népies hagyomány, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóra való kívánsága. A Kiskunság katolikusai és a palócok körében a 20. században is élt a gyümölcsoltónapi ezer Üdvözlégy vagy ezer Úrangyala elimádkozásának szokása. Legtöbbször a jámbor asszonyok közösen imádkozták az ünnep vigíliáján vagy az ünnep hajnalán.
Legendás nap
Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához fűződő legendákat gyűjtött össze Bálint Sándor az Ünnepi kalendáriumban:
„Nagykanizsa mellett máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult. Felravatalozták, de reggelre már csak a csontjai maradtak meg a nyitott koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a máig is álló barokk kápolnát."
Fecskehívogató nap
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a déli szél hazahívogatja a fecskéket. Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárta az istálló ajtaját: meghívta a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint a fecskék jelenléte felért egy tűz ellen való biztosítással.
források: Magyar Néprajz
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I.
