„Nyitra és Háromszék, Zala és Szilágyság, Mezőség és Alföld, Délvidék és Csallóköz -és mindaz, ami közte és „benne” van. Apró táj és sokféle hűség, sokféle ember. Kovács Gyula és családja bő tízhektáros göcseji kertje ezekről a tájgéniuszokról, speciális termőhelyekről beszél – almák, körték és más gyümölcsök gazdagságról, a termőhelyek sokféleségről s egy szívós, több évtizedes munkával létrehozott gyűjteményeskertről. Egy páratlan és lenyűgöző génbankról, amely mind méretében, mind faj- és fajtaszámban, minőségének mélységében, tájvariációban Európa lejelesebb, leggazdagabb kertjei és gén-forrásai közé tartozik."
Így kezdődik a praktikus, lényegretörő és minden gyümölcsészet és agrár-történet iránt érdeklődő számára nagy haszonnal forgatható kiadvány, a Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből, Ambrus Lajos és Kovács Gyula közös munkája, amelyet 2024. március 24-én vehetnek először kézbe az érdeklődők. A Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelenő füzetben megtalálható a Tündérkert tudásbázisának legjava: ősi magyar gyümölcsfajták, a faültetés tízparancsolata, az oltvány készítésének titkai - és rengeteg recept, legenda, adoma és idézet - gyönyörű illusztrációk kíséretében.
„Effajta árnyas fa alatt eláll órahosszat az ember, anélkül, hogy tudná, mit csinál. Csak néz ki a lombok közül a fehéreskék égaljára. S csendnek és nyugalomnak bibliai helyei vannak itten. Itt mindenki, ahogy kedve tartja, örvendhet vagy szomorkodhat a gondolataiban. Semmi változás nincsen. Néha egy-egy dallosalma puffanva hullik le az ágról a homokba, s a szőlőtőkék alá gurul. Az emberben minden, ami izgatná, szép lassan elpihen, s végül ő maga is érzi, hogy csakugyan pihen.”
Így irt Tömörkény István a Dallos almáról, amely az alföldi tanyákra kivonulóban késztette megállásra és elmélkedésre.
Ez az alma egy abból a több, mint 3500 ősi magyar gyümölcsfajtából, amelyet pórszombati Tündérkertjében Kovács Gyula pomológus őriz - és amelyek szerepelnek a készülő magyar gyümölcskincset összegző Tündérkerti pomológia c. almanachban is. Ez a nagykönyv adja a mostani füzet formátumú kiadvány bázisát.
A Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből c. füzet nem csak a régi gyümölcsfajtákat mutatja be részletesen képekkel, régi pomológusok és nagy íróink idézeteivel és szakszerű leírásokkal, de kitér a gasztronómiai örökségre is, amely ezen különleges gyümölcsökhöz kapcsolódik.
„A Tündérkert centrumában, a nyugati végeken, akár szerte a Kárpát-medencében a régi gyümölcsészet pusztulásával együtt a régi idők gasztronómiájának is kevés a hírmondója. Eltűntek a konyhai hagyományok, különösen a régi receptek. Elmúltak azok az idők, amikor cseresznyés rétest Göcsejben például csak a fekete Rétescseresznyéből készítettek, s hasonlóan fontos volt a Rétesalma is, ahogy itt egyes falvakban hívták, a Lepényalma. Kedvelt volt a gazda-asszonyok körében, mert sütéskor jól megőrizte az állagát. Jobbnak tartották más almafajtáknál, ezért a gyümölcsöt meghámozták, lereszelték és különböző praktikákkal eltették, hogy a következő érésig legyen mihez nyúlni."
A füzet felidézi a régi, még fellelhető receptek egyikét-másikát is, hogy kedvet csináljon nem csak a régi gyümölcsfák ápolásához, de aztán a termés tradíciót követő feldolgozásához is. Megsüthetünk a segítségével akár egy 1901-ben feljegyzett klasszikus almásrétest is.
„A bélesek, rétesek, piték, lepények, tészták készítése sokféle módon olvasható a legrégebbi szakácskönyvektől, aztán a Cziffray-féle 19. századi szakácskönyvtől Zilahy Ágnesen át Ínyesmesterig, és öreganyánk kézzel leírt receptesfüzetéig – szezonjában az almásrétes mindig az ünnepi asztalok dísze volt. De sose feledjük: a feledhetetlenül illatos és csábító sütemény főszereplője mindig is a csodás ízű Rétesalma!"
Így csinál kedvet a rétesalmához - és a sütéshez Kovács Gyula és Ambrus Lajos.
A kiadványban az almafajták mellett a körték is helyet kaptak. A sort Petőfi körtefája nyitja, melynek kalandos megmentéséről 2023-ban itt írtunk - és amelyből a bicentenáriumi évben több mint 200 közösség kapott oltványt Kovács Gyula Tündérkertjéből - cserébe azért, hogy összegyűjtötték lakóhelyük gyümölcsészeti hagyományait a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Közalapítvány felhívása keretében. A gyűjtések nagy része a körtefának otthont adó települések neve alatt megtalálható honlapunkon.
A füzetben persze nem csak Petőfi körtefájáról, hanem 12 más, különleges, ősi magyar körtéről is olvashatunk. Köztük a a csodás kétszer termő körtéről: a fa első termése aratáskor, második szüretkor szedhető. A fajtából e szavak kíséretében kapott oltóágat Miksa cseh király Batthyány Ferenc gróftól, Németújvárról a 16. században:
„Királyi Fölségednek arról a fáról is küldök oltóágat, amely háromszor gyümölcsözött és ez évben negyedszer is virágzik. Fölség! Igazán mondhatom, hogy magam is szeretném, ha ily termékeny lehetnék.”
A füzet anekdotákkal, idézetekkel és szakszerű leírásokkal kalauzol végig a magyar gyümölcsészet gazdag hagyománykincsén, és ad - a leírások plasztikusságának köszönhetően - sokszor már-már szó szerint ízelítőt ezekből a különleges gyümölcsökből. Méghozzá sokféléből: mert nem maradt ki belőle a szilva és a berkenye, a naspolya, a cseresznye és a barackok sem - köztük a kajszin.
A kajszi eredeti neve a magyarba a török nyelvből került - és gyümölcsész-szakembereink a 20. század elején azt szorgalmazták, hogy a kajszin elnevezést így, n-nel a szó végén és barack utótag nélkül kellene használatban tartanunk a magyarban - míg a szláv eredetű barack szót az őszibarackok számára kellene fenntartanunk. Ez a törekvés nem ért célt - de magát a gyümölcsöt, az Európában páratlan ízű magyar kajszit sikerült megőriznie Kovács Gyula tündérkertjének. Ahogy a kiadvány fogalmaz: a kajszin a régi dicsőség dokumentuma.
„Sehol Európában nincsen olyan finom baraczk, mint minálunk, s az alföldi baraczknak messzeföldre terjedt el a híre. Egész Németországban a magyar baraczk dominál, ha itthon jó a termés.”
A címben is szereplő praktikák közül alapos és részletes leírást találunk az aszalás műveletéről, és a gyümölcsoltás tradíciójáról. A gyümölcsfaültetés tízparancsolatát követve és betartva pedig lépésről lépésre ültethet gyümölcsfát olyan is, aki korábban még sosem csinált ilyet. Az útmutató 1932-ből való - de máig érvényes.
A Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből egyszerre kézikönyv, almanach és forrásgyűjtemény, szórakoztat, tanít és ad segítséget a munkához. A praktikus, hétköznapi tudást adja át olyan kulturális és szakmai háttérrel, amely minden 21. századi, hagyományokhoz visszatalálni vágyó, gyümölcsészet iránt érdeklődő - akár laikus - számára is érthető, tanulható és követhető. És követni: megéri. Ahogy a szerzőpáros fogalmaz:
„A füzetben szereplő gyümölcsök oltvány formájában mind hozzáférhetők. Melléjük azt az ígéretet is tehetjük, hogy életenergiában, erőben, ízekben-zamatokban állják a nemzetközi összehasonlítást és versenyt. Állják az évszakok eltűnését is, az özönvízszerű esőzéseket, a tikkasztó, sivatagi klímát: mindent. Metaforikusan szólva: állják az olykor fagyos pannóniai szeleket, és jól bírják a zord időket. Az egyetemes világromlást is, amelyben élünk."
A Kortárs Kiadó és a Petőfi Media Group közös kiadásában megjelenő füzet bemutatója a Tündérkert Gálán lesz 2024 március 24-e vasárnap délután 16:30-kor a Nemzeti Színházban. A könyvet bemutatja: Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
