Advent időszakában aki nem volt rest, megtudhatta, ki lesz a férje/felesége - és azt is, kik a boszorkányok a faluban. Gyónhatott Miklósnak, kaphatott ajándékot vagy épp kitudhatta az egész következő évi időjárást. Az adventi ünnepkör négy jeles napja: András, Borbála, Miklós és Luca.

Advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. Az eredeti szabályok szerint a katolikus egyház a híveket szigorú rendre szorítva igyekezett elérni, hogy testben és lélekben felkészülten érkezhessenek meg az ünnepek időszakába.

Ebben a négy hétben minden szerdán és pénteken teljes böjtöt kellett tartani, szombaton pedig tartózkodtak a hústól a hívek. Az advent időszakában tilos volt a zajos mulatság, tánc, lakodalom. A lélek ráhangolódását a megszokott miserenden túl beiktatott hajnali roráték - hajnali misék - voltak hivatott biztosítani. 

Adventi jeles napok

Az advent 4 hete 4 jeles napot foglal magába: András (nov. 30.), Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.) és Luca (dec. 13.), amelyekhez termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Az volt a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben, állattartásban, mind pedig az emberek egyéni életében.

András napja - (november 30)

András apostol és vértanú " égi születésnapja" szerelmi jóslás napja volt. A Hálózat helyszínei közül Gúta az a település, ahol részletesen feljegyezték a szerelmi jóslás egy speciális formáját. Aki kíváncsi volt arra, hogy ki lesz a férje (vagy a felesége), András napján egész nap böjtölt, és csak este felé evett három harapásnyi kenyeret, de azt sem nyelte le, hanem a kapcájába köpte, majd lefekvés előtt a feje alá tette. Éjjel aztán megálmodta, ki lesz a férje, ill. felesége.

De hasonló jósló eljárások országszerte ismertek voltak. A lányok egy pohár vízbe piros almát is tettek, s a poharat az ágy alá tették, majd András napjának reggelén megitták a vizet, megették az almát, majd kiszaladtak az utcára, akit megláttak, az lett a mátkájuk. De volt olyan komplex jóslás, amelynek a procedúráját Andráskor kellett elkezdeni, Borbálakor folytatni - és az eredményt Karácsonykor, az éjféli misén lehetett megtudni...

Borbála (december 4)

Kevesen tudják, de a bányászok védőszentjeként számon tartott Szent Borbálát Szent Katalinnal együtt a hajadon lányok is pártfogójuknak tekintették. Segített a szerelmi jóslásban: Ha  Borbála napján vízbe tettek egy cseresznyeágat, napról napra figyelték, virágot bont-e. Ha igen: a leány hamarosan férjez megy. Hont községben jegyezték fel a hónapon át tartó szerelmi jóslást: Andráskor a leányok az eresz alá dugtak egy almát. Borbálakor megfordították - és vártak...karácsonyig. 24-én kellett újra az almához nyúlniuk - és éjfélkor kapták meg végre a várva várt jóslatot a templomban. A részletekkel majd Karácsonykor jövünk - itt, a tunderpajta.kultura.hu-n! 

Miklós (december 6)

A pirosruhás, ajándékot hozó Mikulás megérkezése előtt (ez a szokás a 19. században jutott csak el városi polgárság köreiből a falusi értelmiség közvetítésével a parasztsághoz) Miklós-járást, alakoskodást (a.m. beöltözést, jelmezes szerepjátékot) jegyeztek fel a krónikák - a 13. századtól december 6-án. 

A játék: Miklós püspök és kísérete gyerekes házakhoz tér be,  vizsgáztatja, imádkoztatja - és jutalmazza a kicsiket, vagy épp a kíséret krampuszai virgáccsal ijesztgetik őket. Másutt a miklós-járáskor álarcos, szalmába burkolt Mikulás riogatta a gyermekeket és a fonóba is betért, ahol kíséretével (ministránsokkal, a harangozóval, az ördöggel) „gyóntatta" az ott összegyűlt lányokat. A játék menete: a Mikulás  a szoba közepén székre ült, kísérete körbevette -a krampusz az asztal alá bújt. Elhangzott egy litánia (esetleg prédikáció)-paródia, majd a Mikulás egyesével szólította gyónásra a leányokat. Aki a gyóntató a kérdésre nem felelt, elvitte az ördög... de azért volt, ahol már ekkor csak ajándékozott a jóságos Miklós: a Felső-Csallóközben házról házra járó Mikulások dec. 5-én este – miután kikérdezik a gyerekeket jó és rossz tetteikről – puttonyból megajándékozzák őket.

Hamarosan azt is megtudhatod, ki volt Miklós, hogy lett püspök, miért pofozkodott a niceai zsinaton és mikor tiltották be a hatóságok a Láncos Miklós nevű alakoskodást - a válaszokat majd a Mikulás hozza meg itt, a tunderpajta.kultura.hu-n!

Luca (december 13.)

Luca előestéjén is kint jártak a legények a sötét utcákon - hogy bosszantó tréfákat csináljanak: leszedték és elcserélték, eldugták a kapukat (persze elsősorban a lányos házaknál) vagy szétszedték - és a tetőn újra összerakták.

Az év egyik legszigorúbb dologtiltó napja Luca napja volt. Tabumondák szemléltették, mit miért tilos - eléggé plasztikusan...

„Luca napján egy asszony kenyeret sütött, gyermeke bölcsőben feküdt. Luca beszólt az ablakon: „Mit csinálsz, asszony?” „Sütök.” „No, csak süssé.” Felkapta a gyereket, hogy bevesse a kemencébe. Az asszony rákiáltott: „Gyere ki Luca pucca, ég Szodoma és Gomora.” Otthagyta a gyereket. Ezért nem szabad sütni Luca napján. "  

Volt azonban munka, amit ekkor és csak ekkor kellett elkezdeni:  fonni a  Luca székét - melyet 13 napon át 13 féle fából készítettek - hogy karácsonykor reá állva a templomban megláthassák a szarvat a rejtőző boszorkányok fején... de nem volt veszélytelen munka a lucaszék-készítés és a rá-állás: a templomból hazafelé a boszorkánylátót a boszorkányok üldözőbe vették....és csak egy módon menekülhetett...

Jósolni is sokat lehetett Lucakor: időt szerelmet, halált, házasságot, termést. A részleteket majd Luca hozza  - és az is kiderül, mi volt a menekülés egyetlen módja!

És amiről nem feledkezett meg adventben a nép: hogy a sok jeles nap közt mindig kell készülni a Karácsonyra. Ekkor, az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálók, ostyahordók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés. Erről is mesélünk majd részletesen ha eljön Karácsony.

Ünnepek alatt is tarts velünk! Kultúrtörténeti érdekességekkel, színes olvasmányokkal vár a tunderpajta.kultura.hu - télen is!

forrás: Néprajzi Lexikon

Fortepan / Göcseji Múzeum / Morandini-Schlemmer hagyaték