Kossuth Ferenc ott volt az akkori világ leghosszabb alagútja, a Fréjus-alagút építésénél , dolgozott a világ egyik legszebb panorámájával büszkélkedő liguriai vasútvonalon,  felügyelt bányákat Olaszországban, épített acélhidakat a Níluson - majd képviselte Cegléd polgárait a magyar Országgyűlésben és miniszter lett Wekerle kormányában.   Kossuth Lajos fiának különleges karriertörténete  az európai vasútépítés virágkorából, öt percben!

Kossuth Ferenc Magyarországon született, de nagyon fiatalon követte emigrációban élő édesapját. Iskoláit Párizsban és Londonban végezte, majd mérnök-gyakornokként a brit vasúttársaságnál tanult tovább már a gyakorlatban, a mesebeli szépségű, ma már nosztalgiavonalként használt   Dean Forest Railway építésén. 

Innen 1961-ben Olaszországba, Liguriába ment, ahol a kor egyik legkülönlegesebb mérnöki kihívását jelentő liguriai vasútvonal építése zajlott.

A Genova-Pisa vonal ligur riviéra településeit összekötő szakaszát gyakorlatilag a parti sziklákba vésték/vájták. A vidék települései már eleve különleges építészeti megoldásokkal birkóztak meg a  sziklás terep adta feladatokkal - és ebbe a környezetbe kellett a vasutat is beilleszteni. A mérnöki találékonyságnak köszönhetően a települések alatt vezető vonal egészen beolvad a Cinque Terre néven ismert kistérség falvaiba - van, ahol még az állomás is a szikla mélyén rejtőzik. A vonal ezen 44 km-es szakaszából 28 km alagút vagy híd ( 23 híd és 51 alagút ).

A kor másik hatalmas vasútmérnöki bravújra volt a Fréjus Alagút, amely az Alpok 3000 m-es csúcsai alatt vezet át, több, mint 13 km hosszú és Olaszországot és Franciaországot köti össze. Kossuth Ferenc ebből sem maradhatott ki - nem várva be a ligur vonal befejezését (végül csak 1874-ben adták át, egy földcsuszamlásokkal terhelt év tovább nehezítette a munkálatok befejezését) munkát vállalt a Fréjus-projektben 1864-ben.

A világ akkoriban leghosszabb vasúti alagútjának megépítését (kétszer olyan hosszú volt, mint a kora leghosszabb alagútja) eredetileg 40 éves munkának gondolták - de végül 13 év alatt elkészültek vele. Azért lett ennyivel rövidebb az építési idő, mert közben feltalálták és itt próbálták ki először a pneumatikus fúrót - a légkalapácsot - és időközben a dinamitot is szabadalmaztatta 1867-ben Alfred Nobel.

Kossuth Ferenc karrierjében ez a munka hatalmas ugrást jelentett: itt lett osztályfőnök majd a Susai Vasúti Hivatalnál a Műszaki Hivatal hivatalvezetője. De nem állt meg itt. Az alagút 1871-es megnyitását követően vasúti koránybiztosként Genovába költözött - de nem maradt itt túl sokáig. A Cesenai Bányatársaság elnöki tisztségét vállalta be és Cesenába utazott. Nevéhez fűződik az olasz kénbányászat modernizálása. Cesenában megnősült - felesége Emilia Hoggins. Együtt utaztak tovább Nápolyba, ahol Kossuth az Impresa Industriale Italia elnökeként acélhidak építésében kamatoztatta tudását - a nílusi acélhidak építésének hatalmas megbízását már közismert európai mérnökként hozza el nemzetközi versenytársai elől.

Neje, Emilia egy évvel a házasságkötés után egy évvel váratlan betegségben elhunyt. A tragédiát követően Kossuth munkában keresett vigaszt. Szakmai elismerést szakmai elismerésre halmozott, Olaszországban még lovaggá is ütötték.

1894-ben elhunyt édesapja koporsóját maga kíséri haza Budapestre - és ekkor már itthon is marad. Leteszi az állampolgári esküt és Cegléd város országgyűlési képviselőjeként tevékenykedik a magyar politikában (Cegléden ma is utcanév őrzi emlékét). 1906-ban a Wekerle kormányban kereskedelmi miniszteri tisztséget vállalt, és miniszterként 1907-ben felújította a vám-és kereskedelmi szerződést Ausztriával. 

A kormány bukása után, 1910-től már nem vállalt politikai feladatokat. Apja irat-hagyatékát rendezgette, egy részüket közre is adta. Festett, szobrászkodott - apjáról készített márvány mellszobrát a Magyar Történelmi Képcsarnok gyűjteménye őrzi. Élete alkonyán még egy házasságot kötött: Kvassay Máriával, 1914 januárjában.

 A kora legnagyobb kihívásait kereső és azokat rendre legyőző, világhírű mérnök végül Pesten, betegségben hunyt el 1914 november 14-én. Hamvai apja mauzóleumában nyugszanak.